2012. július 7., szombat

Mit üzennek az ászanák?

Az, hogy egy adott órán miként kivitelezel egy-egy gyakorlatot, az nem csak az azt megelőző gyakorlásaid következménye. Nagyban függ a minőség az éppen aktuális mentális és érzelmi állapotodtól is, hiszen a pozíciók ezeknek a belső folyamatoknak a lenyomatai és kifejezői.

Mikor az első Vinyasa Flow Alaptanfolyamot tartottam kértem a tanítványokat, hogy figyeljék meg az ászanák belső dinamikáját, fedezzék fel, hogy egy-egy hangulatnak, napszaknak, vagy akár élethelyzetnek melyik testhelyzet a legjobb kifejezője, illetve fordítva, próbálják felfedezni, hogy egy adott testhelyzet milyen hangulat, életérzés, érzelem felébredését eredményezi. Érdekes játék és buzdítok is rá mindenkit, aki játékos hangulatában van, hogy próbálja megfigyelni és összekötni, vagy épp kifejezni a belső hangulatokat a jóga testgyakorlataival.

Ha a jógát, mint önismereti utat szemléljük, mindezek a tapasztalatok hozzásegítenek önmagunk jobb megismeréséhez.

Az egyensúly gyakorlatok által felfedezhetjük, múltunk, vagy jelenünk erősebb vonzásában élünk e, női vagy férfi oldalunk megélésében vagy energiájában vagyunk e stabilabbak, vagy milyen szintű idegrendszerünk töltöttsége. Persze nem elhanyagolható az ezekhez az állapotokhoz fűződő viszonyunk sem. Sőt, az egyik meghatározó fontosságú megismerési lehetőség az, hogy tisztába kerüljünk azzal, hogy a különböző szituációk, vagy érzelmek, belső állapotok megélése milyen hatással van ránk.



A teljesség igénye nélkül lássuk, hogy a különböző gyakorlatok milyen tartalmat hordozhatnak. Persze, ez nem azt jelenti, hogy egy ászana csoport minden testhelyzete ugyanarra vonatkozó információkkal szolgál. A különböző pozíciók egészét szemlélve vannak finom kiegészítések és eltérések, hiszen sokféle beállítás kompozíciója és összessége egy-egy pozíció. A következőket tehát, mint irányelveket tekinthetjük, amelynek nyomán elindulhatunk önmagunk felfedezésére. A hátrafordulások és csavarások szintén a múlttal való szembenézés képességét jelenítik meg, míg a fordított testhelyzetek a megszokásokhoz való viszonyunkat, illetve arra való nyitottságunkat, hogy új dolgokkal, új nézőpontokkal képesek vagyunk e megbirkózni. Az álló gyakorlatok belső erőnk, kitartásunk, bátorságunk és annak szimbólumai, milyen energiát vagyunk képesek belevinni azokba a helyzetekbe, amelyek kitartást és elszántságot igényelnek. Előrehajló gyakorlatokkal megismerhetjük az alázathoz való viszonyunkat. Felfedezhetjük a hozzá kapcsolódó ellenállást, vagy túlzott mértékű megélését. Vannak olyan testhelyzetek, melyek a kudarccal, sikerrel, megalázottsággal, vagy büszkeséggel hozhatók összefüggésbe. Mások pedig a nyitottságról, megengedő képességről, az előrehaladáshoz szükséges erőről,  a rugalmasságról, vagy vállalásaink, hajlandóságaink lehetséges mértékéről adnak képet és még sorolhatnám...

De újra hangsúlyozva, mindezek sokszor azonban nem feketén-fehéren értelmezhető tanítások a testünktől. Nem lehet és nem is szabad kijelenteni, hogy ha az egyik szélsőségben végzed a gyakorlatot az a mérleg pozitív oldalán lévő serpenyő javára billenti a súlyt, ha pedig a másik szélsőségben fejeződik ki a gyakorlat, akkor az ellenkezője igaz. Ezek itt mind finom érzetekből és szubtilis tapasztalatokból származó üzenetek, melyek emlékekkel, érzelmekkel, feltörő belső folyamatoknak a megélésével párosulnak. A gyakorlásod ilyen irányú végzésével egyre nagyobb rálátást kapsz majd arra, miként olvass tested könyvében.

Gyakorolj, figyeld tested ritmusát, hallgasd dallamát és használd fel mindazt, amit a jógaszőnyegen töltött idő tanít az azon túli világban. Így a gyakorlás valódi jógává válik, nem csak testhelyzetek cizellált művelése marad. S így a mozdulatlan testen keresztül utazva elérheted az élet áramlásának magasba emelő hullámait…

1 megjegyzés: